SEGÍTSÜTI 2015. ŐSZ - Fügés-pisztáciás zserbó

 Ha szeptember, akkor őszi Segítsüti. Idén sincs ez másként, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy már sokadszorra lehetek részese a segítőkész sütisütő csapatnak.
Ha esetleg valaki nem tudná, hogy mi is ez az egész, akkor röviden idézném a tavalyi bejegyzésem egy kis részletét: "A Segítsüti 2009-ben indult útjára, néhány lelkes és segíteni akaró gasztroblogger jóvoltából. A jótékonysági sütiárveréssel mindig egy adott civil szervezetet, vagy egészségügyi intézményt támogatnak, így a befolyt összeg mindig nagyon jó helyre kerül. Az akció évente kétszer, ősszel és tavasszal kerül megrendezésre. (Forrás: innen )."
Az idei támogatottunk a Mosoly Alapítvány, ami abból a célból jött létre, hogy a súlyos beteg, tartósan kórházi kezelésre szoruló gyerekek - a betegségből fakadó- pszichés, lelki problémáit segítsen enyhíteni mese-, illetve művészetterápiával. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a licitekből befolyó összeg ismét a lehető legjobb helyre fog kerülni.

 A saját kis hagyományaimat folytatva idén is egy klasszikust hoztam egy kicsit a saját ízlésemre átalakítva. A zserbót, mint olyat, senkinek se kell bemutatnom ugye... Az igazat megvallva, én sose rajongtam érte különösebben. Viszont, a napokban amint épp az idei sütimen agyaltam és véletlenül éppen a szupermarketben tettem mindezt, megakadt a szemem a friss, puha, illatos fügéken. Jött is velem haza egy jó adagnyi, a kocsiban zötykölődve pedig már tudtam, hogy adok még egy esélyt a zserbónak.

 A fügékből isteni vaníliás fügelekvár készült Un déjeuner de Soleil receptje alapján. Amint kijöttek a dunsztból, már össze is hempergettem a cukros, darált pisztáciával.

 A kész zserbó kapott egy szép vékony réteg 85%-os étcsokit, egy csepp pisztáciakrémet és némi csokidíszt. Remélem méltó szereplője lehet ennek a nemes kezdeményezésnek :)
Ha tetszik/tetszene, ITT lehet licitálni rá, illetve a többi süteményre.

Fontos információ a leendő nyertesnek: mivel külföldön élek, a legkorábban karácsony környékén tudnám vállalni a sütést-átadást. 

SEGÍTSÜTI 2013. ŐSZ - Rózsavizes mini islerek kókuszkrémmel és sült áfonyadzsemmel

Újra itt az ősz, újra itt az őszi Segítsüti! Pont jó alkalom, hogy felélesszem a blogom a mélyalvásból. Talán tudjátok már, hogy ennek az akciónak mi a lényege. Ha nem, most röviden összefoglalom: a Segítsüti 2009-ben indult útjára, néhány lelkes és segíteni akaró gasztroblogger jóvoltából. A jótékonysági sütiárveréssel mindig egy adott civil szervezetet, vagy egészségügyi intézményt támogatnak, így a befolyt összeg mindig nagyon jó helyre kerül. Az akció évente kétszer, ősszel és tavasszal kerül megrendezésre, karácsony környékén pedig egy jótékonysági nyereményjáték, a Sok Kicsi. (Forrás: innen )

2012 tavaszán már volt szerencsém részt venni ebben az akcióban. Nagyon jó érzés volt látni, hogy mennyi segítő szándékú licitáló tette oda magát, nem beszélve a résztvevő gasztrobloggerekről. Azt hiszem, ez most sem lesz másként :)

Az idei őszi támogatott a Magyar Rett Szindróma Alapítvány. A Rett-szindróma a központi idegrendszert érintő fejlődési rendellenesség, amely kizárólag lányokat érint. Egy olyan betegség, aminek se az oka, se a kezelése nem ismert. A fejlődési rendellenesség következtében a betegek halmozottan sérültek, állandó felügyeletre, segítségre szorulnak. Mivel nekem is kislányom van, ezért kicsit szívügyem is, hogy minél nagyobb támogatást kaphassanak ezek a csodálatos lányok, hogy szebb, boldogabb gyerekkoruk lehessen.
Nagyon örülök ezért, hogy csatlakozhattam a mostani csapathoz, és igencsak sokat agyaltam, hogy milyen sütivel is készüljek. Végül, az előző vonalon maradva most is egy újjávarázsolt klasszikust hoztam.

Anyukám islere volt a kiindulópont. A tészta receptjén nem változtattam semmit, csak 1-2 csepp rózsavízzel ízesítettem. A töltelék viszont teljesen eltér a megszokottól. Régóta játszottam azzal a gondolattal, hogy milyen lehet együtt a rózsavíz és a kókusz. Ebben az aprósütiben most ki is próbáltam a két ízt. Kellemes, selymes, harmonikus, viszont egy csepp fanyarkás izgalom még hiányzott mellőle. És akkor tán a véletlen műve, de épp volt itthon egy kis dobozka áfonyám. A belőle készült sült dzsem fel is tette az i-re a pontot. Nekünk nagyon ízlett, nagyon remélem, hogy a kedves licitálók kíváncsiságát is felkelti :)
ITT lehet amúgy többek között az én sütimre is licitálni.
Fontos megjegyzés: mivel október 25.-ig külföldön tartózkodom, ezért csak utána tudom vállalni a sütést-postázást.

Mindezek után pedig jöjjön a recept:

Rózsavizes mini islerek kókuszkrémmel és sült áfonyadzsemmel

Hozzávalók (kb 25-30 db-hoz):
- tészta: 

• 10 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 30 dkg liszt
• 1 tojás
• 1/2 rúd vanília kikapart magja
• 1-2 tk rózsavíz

- a kókuszos krémhez:

• 3 dl kókusztej
• 2-3 cs vaníliás cukor
• 2 ek étkezési keményítő
• 3-4 ek frissen reszelt kókusz
• 1 tk rózsavíz
• 1 ek vaj

- a sült áfonyadzsemhez:

• 150 gr áfonya
• 1-2 cs vaníliás cukor
• fél mk pektin

- valamint:

• szárított rózsaszirom, kókuszchips, áfonya a díszítéshez
• 200 gr étcsoki
• 2 gr porított kakaóvaj

 

Elkészítése:

1. Először a kókuszkrémet és az áfonyadzsemet készítjük el, mivel jól ki kell hűlniük ahhoz, hogy a süteményeinket be tudjuk velük tölteni. 
2. Az áfonyadzsemhez egy hőálló tálat béleljünk ki sütőpapírral és szórjuk bele a megmosott, megszárított áfonyaszemeket. Hintsük meg a cukorral, majd tegyük be a sütőbe 150 fokra. Néha nézzünk rá, ha megsültek, nyomjuk össze egy villával, adjuk hozzá a pektint, és tegyük még vissza a forró, de már kikapcsolt sütőbe úgy 10 percre. Turmixoljuk össze és hagyjuk kihűlni.
3. A kókuszkrémhez reszeljük le a kókuszt. Valószínüleg ez lesz az egész munkafolyamat legnehezebb része. Ha ezzel megvagyunk, a kókuszreszeléket tegyük félre. A kókusztejből 2 dl-t öntsük egy lábasba és tegyük fel főni. A maradék 1 dl-be tegyük a cukrot és a keményítőt. Keverjük alaposan össze. Ha felforrt a kókusztej, öntsük hozzá a cukros-keményítős maradékot, valamint a lereszelt kókuszt is, és addig keverjük, míg be nem sűrűsödik. A végén keverjük hozzá a vajat is, és hagyjuk teljesen kihűlni.
4. A mini islerekhez a lisztet keverjük össze a cukorral, majd morzsoljuk össze a vajjal. Adjuk hozzá a többi hozzávalót és gyúrjunk tésztát belőle. Csomagoljuk be fóliába és legalább fél órára tegyük a hűtőszekrénybe. Ha már kellően kemény a tésztánk, vegyük ki a hűtőből és két fólia között nyújtsuk ki 1-1.5 cm vékonyra. Pici pogácsaszaggatóval (vagy keskeny szájú pohárral) szaggassunk belőlük kis köröket, tegyük sütőpapíros tepsibe és 170 fokon süssük addig, míg az aljuk enyhén meg nem pirul. Sütőrácson hagyjuk őket kihűlni.
5. Az összeállításhoz vegyünk 2 islerkarikát. Az egyiket kenjük meg bőven a kókuszkrémmel és egy picuri áfonyadzsemet pöttyintsünk a közepére. Zárjuk le a másik karikával és tegyük félre a csokizásig.
6. A csokitetőhöz az étcsokit gőz fölött megolvasztjuk, temperáljuk , majd fogunk egy mini islert és az egyik felét megmártjuk benne. Megszórjuk a díszítő elemekkel és félretesszük, míg a csoki visszaszilárdul.

Narancsvirágos grapefruit lekvár

A múltkori megtapasztalásom óta nagyon odavagyok a pink grapefruitért (vagy aranja, pomelo, ki hogy ismeri). Már alig vártam, hogy újra szezonja legyen, mert csak ilyenkor finom úgy igazán.
A minap a gyümölcsös standon nézelődve (és a hatalmas grapefruitokat a kosaramba pakolva) hirtelen jött az ötlet, hogy én ebből most lekvárt fogok készíteni.
Annyira belelkesültem a kis tervemtől, hogy el is felejtettem méricskélni, így pontos adatokat most nem nagyon tudok megadni, az édesítést teljes mértékben a ti ízlésetekre bízom.
Én valahogy így csináltam...

 

Hozzávalók (kb 2 db 2 dl-s üveghez):

• 2 db pink grapefruit (ezt utólag megnéztem a zacsin, kereken 70 dkg volt)
• kb 4-5 ek cukor
• fél cs Dzsemfix 3:1
• 1 kupak narancsvirágvíz

Elkészítés:

1.   Az üvegeket mosószeres vízzel elmossuk, majd berakjuk 150 fokos sütőbe, és ott is hagyjuk addig, míg a lekvár elkészül.
2. A grapefruitokat meghámozzuk, és csak a színtiszta gyümölcshúst tesszük a lábasba. Hozzáadjuk a cukrot és a dzsemfixet, majd bekapcsoljuk alatta a gázt.
3. Forrástól számított 10-15 percig rotyogtatjuk (közben folyamatosan keverjük), majd lekapcsoljuk a gázt és hozzáadjuk a narancsvirágvizet.
4. Azon forrón a szintén forró üvegekbe töltjük, majd 5 percre fejtetőre fordítjuk. Ezután mehet is a száraz dunsztba.

 

Banán-cseresznye lekvár

Egy nagyon szezonális és nagyon színpompás finomság kerül most terítékre.

Még valamikor a télen, amikor Itthon voltunk férjem szüleinél, az egyik vacogós estén cseresznyés-banános gyümölcsteát kortyolgattunk. Általában én a cseresznyét nem nagyon szeretem üdítőitalként, vagy teaként, de ez a párosítás nagyon meggyőzött. Olyannyira, hogy már akkor azon agyaltam, hogy mit is lehetne még belőlük, kettejükből kihozni.
Amikor megláttam az első cseresznyéket a zöldséges standokon, egyből bevillant a lekvár gondolata. A gondolatot pedig hamarosan maga a tett követte. Igaz, csak kísérleti adagot készítettem (így adtam meg a hozzávalóknál is az arányokat), de egyértelműen lesz még ismétlés, annyira finom :)

 

Nagyobb képért katt a képre

Elkészítés:

1. A megtisztított, magtalanított cseresznyét és a banánt turmixoljuk össze, majd tegyük egy lábasba.
2. Adjuk hozzá a cukrokat, a vanília kikapart magjait és a héját, majd kezdjük el melegíteni.
3. Amikor már forr, folyamatosan kevergessük még vagy 5-10 percig, míg be nem sűrűsödik, majd előkészített, fertőtlenített üvegekbe töltsük és tegyük dunsztba.

Passiógyümölcsös eperlekvár

 

Amikor megláttam Katuci maracujás eperdzsemjét, azonnal tudtam, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom. Amint tudtam, elmentem a közeli hiperszuperbe, ahol be is szereztem a hozzávalókat. Csodaszép passiógyümölcsöket kaptam..az eperrel viszont bajban voltam, mivel nálunk már véget ért a szezonja. Szerencsére sikerült megkaparintanom az utolsó ütött-kopott, fakó gyümölcsöket, amik azt hiszem nem is végezhették volna méltóbban édes kis életüket :)
Katuci, köszönet a receptért! :)





Hozzávalók (3 db 2 dl-es üveghez):

• 500 gr eper
• 2 közepes passiógyümölcs 
• 4-5 ek cukor (attól függ, mennyire édes az eper)
• fél rúd vanília kikapart magja
• 1-2 ek zselésítő (dzsemfix)

Elkészítés:

1. A megtisztított epret és a passiógyümölcs kikapart belsejét lábasba öntjük. Hozzáadjuk a cukrot és elkezdjük főzni.
2. Forrástól számított 15 percig főzzük, közben folyamatosan kevergetjük.
3. Az utolsó percekben hozzáadjuk a zselésítőt, átkeverjük, majd lezárjuk a gázt. Igény szerint turmixolunk, vagy így, darabosan beletöltjük a kész lekvárunkat az előkészített üvegeinkbe.
4. 5 percre fejtetőre fordítjuk őket, majd dunsztba tesszük.

 

Vaníliás eper-narancs lekvár, avagy egy csipetnyi nyár a télben

Itt, Spanyolországban már tombol az eperszezon. A boltok gyümölcsös standjain kilószám illatoznak a csodás, vérpiros gyümölcsök. Szinte sosem tudok ellenállni nekik és mindig becsusszan 1-1 dobozka belőlük.
Szezonja van még a mézédes, lédús valenciai narancsnak is, ami úgyszintén egy "galád csábító". Gondoltam, miért is ne raktározzam el ínségesebb időkre ezt a 2 napsugaras gyümölcsöt?

Minden didergő olvasómnak sok szeretettel ajánlom :)



Amint látjátok alant, egy picit újítottam. Több blogon is láttam már ezt a fajta képes receptes dizájnt (legszebb példáját ezeknek itt láthatjátok). Gondoltam én is kipróbálom..nekem nagyon tetszik, bár szerintem nem lesz rendszer belőle.

Elkészítés:

1. A megtisztított, apróra vágott epret és narancsot egy lábasba tesszük, majd hozzáadjuk a vanília kikapart magjait és a rudat is. Én állni hagytam, hogy jól átjárják az ízek, de szerintem nem feltétlenül muszáj. Anélkül is kellemesen vaníliás lesz.
2. Hozzáadjuk a cukrot is (és a dzsemfixet), majd közepes lángon elkezdjük főzni. Ha már rotyog, folyamatosan kevergetjük még kb 10 percig, majd elzárjuk a gázt. Ha úgy kívánjuk, botmixerrel átturmixoljuk (persze ne felejtsük el kivenni a vanília rudakat), de ha darabosan szeretjük, akkor így hagyjuk.
   
3. Üvegekbe töltjük, majd azon melegében 5 percre fejtetőre fordítjuk. Alaposan bebugyoláljuk, majd így hagyjuk lassan kihűlni.

Mogyorókrémes-barackos bonbon

Csak hogy oldjam egy kicsit a nagy izgalmat (én legalábbis már tök izgulok, hogy kiket húz ki holnap Aminám :)), hoztam egy friss, ropogós receptet.
Tényleg igaz, akit egyszer megfertőzött a bonbonszenvedély, az már nem szabadul többé, vagy csak nagyon nehezen...igaz én speciel nem is küzdök ellene :)
Szóval igen, újra egy praliné következik :)


Azt előre tudtam, hogy most tejcsoki burokkal fog készülni, mert bevallom őszintén, én azt jobban szeretem, mint az étcsokit.
Tölteléknek valami home-made dolgot szerettem volna, ami ugyanakkor nem túl melós, úgyhogy előkaptam a nyáron eltett baracklekváromat. Emellé pedig házi mogyorókrém készült. Szerintem csodás párosítás volt.


Hozzávalók a csokiburokhoz (12 db-hoz):

• 125 gr jó minőségű (nálam belga) tejcsoki
• 1.25 gr porított kakaóvaj

A töltelékhez:

• vaniliás kajszilekvár
• mogyorókrém

Elkészítés:

1. Nem fogom pontról pontra leírni a csokihüvely készítés folyamatát, hiszen én is innen tanultam. Szóval ezentúl csak linkelni fogok.
   
2. Töltésnél először kiskanállal egy pötty baracklekvárt teszek a csokihüvely aljába, majd rányomok a mogyorókrémből is. Ha végeztem az összessel, 10 percig hűtöm, majd lezárom a bonbonokat.
   

Vaníliás kajszilekvár

Már tavaly is nagyon terveztem, hogy ha beköszönt a sárgabarack-szezon, akkor befőzök belőle jópár üveggel. Mivel a lánykám még nagyon pici volt, én meg sokszor nagyon fáradt, ezért úgy gondoltam, hogy ezt a projektet jövőre halasztom.
Ez pedig el is jött (az más kérdés, hogy milyen turbósebességgel)..úgyhogy szavamon fogtam magam és fakanalat ragadtam.

Egy csipet fantasztikus vaníliás eperlekvárja után nem is volt kérdés, hova megyek egy kis segítségért :)
Hamar rá is leltem az ő sárgabaracklekvár receptjére, amit úgy ahogy ott le vagyon írva, meg is valósítottam.
Mit mondjak? Brutál jó lett :)
Ezúton is köszönöm a receptet.

Vaníliás eperlekvár

Gyors elhatározás volt...volt itthon eper, egy felhasználásra várakozó vaníliarudam, no meg egy blogbejegyzés Egy Csipettől, így hipp-hopp nekiálltam.
Hát ez sem egy megerőltető meló, viszont a produktum...hmmmmmmm :)



Hozzávalók (3 db 2 dl-es üveghez):

• kb 330 gr eper
• 1 vaníliarúd
• 1 csomag Bourbon vaníliás cukor
• 250 gr cukor
• fél csomag 2:1 dzsemfix

Elkészítés:

Az epret megmossuk, megtisztítjuk a nem ehető részeitől, feldaraboljuk (le is lehet turmixolni, de én jobban szeretem, ha kicsit darabosabb), majd egy lábasban összekeverjük az ízesítővel és az édesítővel és a dzsemfixszel. Pikk-pakk, ritty-rotty megfőzzük és üvegekbe töltjük. Még azon forrón úgy 5 percre fejtetőre fordítjuk, majd elrakjuk, vagy felhasználjuk.