Csokoládé Napok - Veszprém

A napokban került megrendezésre az első veszprémi csokifesztivál. Ha már ekkora mákom volt, hogy épp Itthon voltam (alig 20 km-re Veszprémtől), semmi pénzért nem hagytam volna ki ezt a rendezvényt.
Az utolsó napon egy órával a nyitás után mentünk..szerencsénkre, mert ekkor még viszonylag elviselhető mennyiségű tömeg volt csak.
Kb 10-15 kiállító lehetett, köztük a Szerencsi és a Stühmer csokigyár képviselői. A kóstolás mellett (már ahol..) elleshettük a bonbonkészítés, vagy a csokidísz készítés technikáját, nézhettünk grillázskészítést, vagy saját kezűleg gyúrhattuk, díszíthettük a csokis kenyerünket/péksütinket.
A csokitáblákon, bonbonokon, csokiszalámin és egyéb csokis dolgon kívül még különleges lekvárokat, szörpöket is kóstolhattunk (pl. vadkörte-, kakukkfű-, és zöldparadicsomszörp, csakhogy a legérdekesebbeket említsem), illetve kávét, mézet és fagyit is ehettünk/ihattunk (itt átestem a levendula-tűzkeresztségen egy levendulás csokifagyival...egyáltalán nem volt rossz, de szerintem nem leszek továbbra se közeli barát ezzel az illatos növénnyel).
Igazából ez egy alap, kissé felturbózott csokibemutatónak nagyszerűen megfelelt, de számomra egy kicsit kevés volt. Hiányoltam nagyon az alapanyagokat, eszközöket (a bemutatókon láttam, hogy elég sokan kedvet kaptak a dologhoz, jó lehetőség lett volna nekik is, ha ott rögtön hozzá is juthattak volna egy szilikon formához, csokipasztillához...), illetve túl soknak, és egyáltalán nem ideillőnek tartottam a kommersz, már-már gagyi csokikat. Többen lehettek volna kézművesek (vagy minőségi gyártók), és kevesebben a lengyel noname csokieladó helyek.
 Így első alkalommal azért egyáltalán nem volt rossz. Programok, bemutatók, gyerekprogramok, kóstolási lehetőségek mind megvoltak...a hiányosságokat meg talán pótolják majd a következő alkalomra.

Szöveg után némi képbemutató (még több fotó a blog Facebook oldalán) - elnézést a minőségért, de a jó kis gépem megbetegedett, így a szüleim fényképezőjét használtam:

 Csodás kézzel mártott bonbonok

 Csokidísz

  Kézzel készült csoki-bonbondoboz, avagy csokit a csokiba :)

Itt vettem is egy kis kóstolót:

Ezek közül a chilis volt az, ami tetszett. Lágyan olvadós volt az étcsokis ganache a végén egy enyhén csípős chili ízzel, nekem bejött a fehércsokis burok is hozzá. A menta nekem túl erős volt, a balzsamecetes meg túl száraz, a balzsamecetből semmit nem lehetett rajta érezni. Ez kimondottan csalódás volt.

 Csokiszalámik

 Hatalmas, vastag táblás csokik. Nem volt túl nagy választék, de (főleg a tejcsokik) nagyon ígéretesnek néztek ki. Sajnáltam, hogy itt nem volt kóstoló.

 Készülnek a bonbonok

 Különleges lekvárok, dzsemek (és szörpök, amik nem látszanak)

Még 2 zsákmány: Csokoládé napok csoki, amit a jegyvételkor adtak, illetve borsos drazsé. Ez iszonyat jó. Édes és csípős egyszerre, nagyon tuti páros.

Gyereknap extrákkal

Mivel Amina tavaly még túl kicsi volt ahhoz, hogy értékelni tudja a gyereknapot, ezért nem csináltam túl nagy felhajtást belőle. Na, de idén! 2-3 nap jószerivel csak az ínyenckedésről szólt :) Ajándékok, sok fincsi kedvenc gyümölcs és csokiiiii! 

 

 Készült egy családi adag (hogy azért a szülők se járjanak rosszul ;) ) házi csokipuding, és egy tucat sárga katica bonbon.

Hogy miért sárga?

Hát ezért... :)

Mondanom se kell, hogy Bogyó és Babóca őrület van nálunk :) Persze a bonbonoknak is nagy sikere volt, a tucatnyiból jó, ha 1-2 árválkodik a hűtőben. 

Azt hiszem, az az öröm, jókedv és boldogság, ami Aminából áradt, kifejezi, hogy nagyon élvezte az idei gyereknapot :)

Receptekkel természetesen majd jövök nemsokára.

Virágfesztivál Gironában - Temps de flors

                                                                                                                                                                                                    

 

Ezúttal egy rendhagyó bejegyzéssel jelentkezek. Itt, Gironában már évek óta hagyomány a május közepe táján megrendezett virágfesztivál. Ilyenkor a gyönyörű óvárost ellepik a csodásabbnál csodásabb, vagy éppen érdekes, olykor vicces installációk.
Idén 57. alkalommal borult virágba 1 egész hétre a város.

Nagyon izgalmas, ahogy a várost járva egy-egy belső udvarba bepillantva egy új világ tárul elénk.





Néhol a levendula illatában veszhetünk el, néhol pedig döbbenten vehetjük észre, hogy "nohát, ez itt a gerberák között csak nem egy csokornyi WC-kefe?!" (sajnos erről nincs fotóm, mert az első sétám alkalmával nem vittem magammal fényképezőt, a másodiknál pedig nem tévedtünk arrafelé).

Az idei egyik  kedvenc kompozícióm ez a színes kavalkád volt:

 

Ilyenkor a környék üzleteit is mind feldíszítik. Ezt ki nem hagyhattam...már csak a Barça rajongók miatt sem ;)  

                                                         

A város nevezetessége, a katedrális 

is évről-évre más ruhát kap. Idén fűszőnyeget és csodás, fehér-pink színű virágokat.

Egy kis érdekesség idénről:

Illetve (ezt muszáj megmutatnom, jobb, mint a WC-kefés), még 3 évvel ezelőttről:

 

 Igen, jól látjátok, ezek is virágok...mosógépbelsőből és színes ceruzákból :)

Még több kép itt

A korábbi évek kompozícióit pedig itt nézhetitek meg.

Anyák napjára...

 

Minden édes, nem édes, nagy-, kis-, keresztANYÁNAK nagyon boldog, meghitt, szép napot kívánok!

Tavaszköszöntő fieszta katalán módra: calçotada

Két éve élünk Katalóniában és lassan-lassan kezdjük megismerni, kitapasztalni a helyi kultúrát, szokásokat, hagyományokat.
Kb az elsők között tanultuk meg azt, hogy "spanyolok két dolgot szeretnek igazán: a sziesztát és a fiesztát"...és ez ugyanígy igaz a katalánokra is. Minden alkalmat megragadnak az ünneplésre, aminek szerves velejárója a szabadnap/hét, és a temérdek mennyiségű kaja.

Igyekszem majd minden ilyen jeles alkalmat megragadni, és egy kicsi mediterrán ünnepi hangulatot varázsolni a blogra.


Hadd kezdjem mindjárt az éppen aktuálissal.
A téli gesztenyézés után már mindenki csak arra vár, hogy végre kivonulhasson a szabadba és kedélyes baráti csevejekkel egybekötve megszentelje a tavaszt egy kiadós calçotada (ejtsd: kalszotada) keretében.

Mi is az a calçotada? Nevét arról a zsenge, friss hagymáról kapta (=calçot), ami itt fent látható.
A boltokban ilyenkor kötegekben lehet vásárolni a hozzá dukáló szósszal együtt, ami tele van csupa-csupa finomsággal. Gyorsan elő is bányásztam a hűtőből a salsa-s üveget, és már pötyögöm is a hozzávalókat: paradicsom, olívaolaj, víz, mandula, ecet, fokhagyma, bors, petrezselyem.
Ezt házilag is simán elő lehet állítani. Ez esetben úgy számoljunk az arányokkal, hogy az eredménynek valahogy így kell kinéznie:


Hagyma, szósz, jó idő, barátok, némi faszén és grill, no meg a partedli - ezek a jó calçotada alapvető hozzávalói.
Fő szabály, hogy csak semmi finomkodás, ezt az ételt csak malacosan lehet enni! Talán ez benne a fő buli :)




Gondolom már érthető, miért várja itt mindenki annyira a tavaszt. Persze-persze, szépek a virágzó fák, meg tök jó, hogy már most 20 fok van...na, de az igazán döfi, a szájba lógatós hagymaevős, szénkoszos, nagyokat nevetős calçotada-tavaszköszöntő. Egy ilyen vidám lakoma után már jöhet bármilyen nyuszihopp, kikelet és madárcsivit, aztán meg a dögmeleg, az "alapkő immáron le van téve" :)


(Képeket az internetről vadásztam, nem saját fotók)