SEGÍTSÜTI 2016. ŐSZ - Torrone

Ismét itt az ősz, ismét itt a Segitsüti !

Mi is a Segítsüti?
"A Segítsüti 2009-ben indult útjára, néhány lelkes és segíteni akaró gasztroblogger jóvoltából. A jótékonysági sütiárveréssel mindig egy adott civil szervezetet, vagy egészségügyi intézményt támogatnak, így a befolyt összeg mindig nagyon jó helyre kerül. Az akció évente kétszer, ősszel és tavasszal kerül megrendezésre." (forrás)

Az idei támogatott a Peter Cerny Alapítvány ,vagyis egy mintegy 27 éves múltra visszatekintő koraszülött- és csecsemőmentő szolgálat, akiknek több ezren köszönhetik, hogy a szakszerű segítségükkel a (koraszülött) babájuk a lehető leghamarabb a lehető legjobb egészségügyi ellátást kaphatta, és ezzel egy esélyt az egészséges és boldog gyerekkorra. Munkájukra óriási szükség van, hiszen a koraszülött babáknak gyakran ők jelenthetik az életben maradást. Ezért szeretné az idei őszi Segítsüti támogatni a munkájukat, hogy a befolyt összegből egy Airborne TV1 (Fabian) típusú lélegeztető gép beszerzéséhez járulhassunk hozzá.

Hogyan lehet licitálni?
 Szeptember 12.- 15.  között zajlik a sütiárverés, ahol 30 gasztroblogger 30 süteménye kerül elárverezésre. Egy rövid regisztráció után már lehet is licitálni a szebbnél szebb süteményekre ITT.

 Én idén egy olasz nyalánksággal készültem egy icipicit átvariálva a saját ízlésemre.
A torrone egy mézes-cukros-tojásos édesség magvakkal felturbózva, amit én kétféleképpen készítettem el.
Először is a (mézes-tojásos) alapot megkaramellizáltam, majd kétfelé vettem. Az egyik verzió egy klasszikus mogyorós-mandulás "toppingot" kapott, míg a másik egy tökmagos-bazsalikomos-kandírozott narancsos variáció lett.

Az édesség postázható, de adott esetben van lehetőség személyes átadásra is Székesfehérvár-Veszprém között, illetve akár Budapesten is. 

Fontos megjegyzés: Mivel még mindig külföldön élek, ezért legkorábban csak karácsony környékén tudnám vállalni az édesség elkészítését, illetve átadását a leendő nyertesemnek.Köszönöm szépen a megértést!

Eper-avokádó saláta

 Gondolom már ti is észrevettétek, hogy egyre több szupermarketben kapható eper. Még nagyon nem az igazi, de legalább EPER! Legalábbis én így vagyok vele. Annyira szeretem, hogy azt se bánom, ha csak illatában érzem az ízét :)
Ez a saláta nagyon kis könnyed, egyszerű és mégis különleges. Egyszerre édes, virágos, krémes és ropogós.Tiszta tavasz:) Próbáljátok ki ti is!
A recept megjelent a Kifőztük áprilisi számában is.

Hozzávalók:

• 1 db érett avokádó
• 15 dkg eper
• 5 dkg mozzarella
• 1 teáskanál szezámmag
• 1 evőkanál citromlé
• 2 teáskanál olívaolaj
• 1 teáskanál méz
•  1 kávéskanál narancsvirágvíz

Elkészítés:

1. A megtisztított epret, az avokádót és a mozzarellát felszeleteljük, majd tányérra helyezzük. 
2. Az öntethez összekeverjük a mézet, a citromlevet, az olívaolajat és a narancsvirágvizet. Meglocsoljuk vele a salátát, végül pedig megszórjuk szezámmaggal.

Ananászos guacamole

Na, ezért szeretek a Pinterest-en nézelődni, mert ilyen ínyencségekbe botlok bele. Annyira jól nézett ki (az enyém már kevésbé), és annyira furán hangzott ez így együtt, hogy ananász-avokádó, hogy muszáj volt megcsinálni. Az eredeti recept szerint kellett volna bele fokhagyma, viszont nem kellett volna bele paradicsom és koriander (később megkóstolva rá is jöttem, hogy nem szeretem a koriandert, úgyhogy legközelebb kihagyom még az életemből is), de mivel készítés közben nem voltam számítógépközelben, így csak nagyjából emlékezve alkalmaztam a receptet.
Nekem nagyon bejött, külön izgalmas meglepetés az ananász benne.

Hozzávalók:

• 1 avokádó
• fél lime leve
• 1 közepes paradicsom
• fél csésze felkockázott ananász
• só
• pár csepp olívaolaj
• koriander (opcionális)
• fél chili (opcionális)

Elkészítés:

1. Az ananászt nagyon apróra felkockázzuk, az avokádót villával pépesítjük, a paradicsomot apró kockákra vágjuk és az egészet egy tálba öntjük. 
2. Sóval, lime levével, felaprított chilivel, korianderrel ízesítjük és pár löttyintésnyi olajjal alaposan összekeverjük.

Hibiszkuszos-vaníliás bonbon

Ígéretemmel ellentétben jó régen írtam már ide. Sajnos azt hiszem ilyen ritkás leszek egy ideig, ugyanis mostanában nem születnek új dolgok a konyhámban...nincs is saját konyhám..épp 2 költözés közti "szünetben" vagyunk, úgyhogy hébe-hóba jövök csak. Ötlet az van bőven, de a megvalósítás még várat magára egy kicsit.



 Ez a hibiszkuszos bonbon egy esti altatás alatt jutott eszembe. Ahogy ott feküdtem a szuszogó kislányom mellett, eszembe jutott a réges-régi egyiptomi nyaralás, a piramisok, a sok-sok régi emlékmű, szobor, papírusz, baksis, meleg, tenger, és a hibiszkusz tea. Ott kóstoltam életemben először, és a maga fanyar vérvörösségével azonnal belopódzott a szívembe. Ahogy így elmerengtem ezen, eszembe jutott, hogy vajon milyen lehet ez a csodás virág bonbonba zárva? Mindenképpen sötét étcsokiburkot képzeltem hozzá, és valami -a hibiszkusz fanyarságát kiegyensúlyozó- édeset mellé. Első körben vaníliával párosítottam össze, mert az szinte mindenhez illik...jelentem, a hibiszkuszhoz is. Legközelebb már bátrabb leszek és kipróbálom a megálmodott menta és füge kombinációkkal is..talán bonbonban, talán nem :)

Szóval akkor vaníliás-hibiszkuszos bonbon az egyiptomi zászló színeivel, a néhai egyiptomi nyaralás emlékére..


 


Hozzávalók:
- a hibiszkusz zseléhez:

• 1 dl víz
• 1 ek szárított hibiszkuszvirág
• 1tk pektin
• 1-1.5 tk porcukor

- vaníliás ganache-hoz:

• 100 gr fehércsoki
• fél vanília kikapart magja
• 0.5 dl tejszín
• 1 tk vaj

• 200 gr étcsoki
• 2 gr porított kakaóvaj
• ehető bronz színű csillámpor

Elkészítés:

1. A fehércsoki ganache-hoz a csokoládét mikróban megolvasztjuk, a tejszínt felforraljuk, majd a csokihoz fokozatosan hozzáadagolva simára keverjük. A végén hozzákeverjük a puha vajat és a vaníliamagokat is. Hűtőbe tesszük hűlni.
2. Elkészítjük az étcsokiburkot ez alapján.
3.  A zseléhez a vizet felforraljuk, majd beletesszük a virágot és lefedve 1-2 óráig áztatjuk. Leszűrjük, újra felforraljuk, majd a cukorral elkevert pektint hozzáadjuk és levesszük a tűzről. Folyamatosan kevergetve lehűtjük. 
4. Mokkáskanállal egy kis pötty zselét teszünk a bonbonforma minden mélyedésébe, majd ezután a habzsákba töltött vaníliás fehércsoki ganache-sal 3/4-ig töltjük a formát. Betesszük a hűtőbe, míg a ganache megköt. Az étcsokit újratemperáljuk és lezárjuk a bonbonokat. 1 óra hűtés után kész is.
5. Díszítésként ecsettel kevés bronzport festünk a bonbonok tetejére.

Kókuszos-vaníliás tejberizs

 Kisebb kihagyás után újra visszacsatlakoztam a Blogkóstolós játékba (ami most  Rubin konyhájában van). Ez alkalommal is egy számomra ismeretlen blog jutott, ahol ismételten bajban voltam, hogy mit is süssek-főzzek, mert annyi mindent elmentettem. Végül győzött a kánikula és a "sütés nélkül" címkén belül csakhamar rátaláltam egy izgi kis receptre. Picit variáltam csak rajta, az önteteket kihagytam, illetve a habtejszínt is, viszont (valószínüleg) több tejet tettem bele, mint ami az eredeti receptben van. Igazi hűsítő finomság, amit csak megkoronáz a jól behűtött cseresznye a tetején.

Hozzávalók:

• 100 gr kókuszreszelék
• 6-7 dl víz
• 1 csésze rizs
• 1 vaníliarúd
• cukor (ízlés szerint, nekem 6 ek)
• kb 2 dl tej (kókusztej is lehet)

Elkészítés:

1.  Öntsünk egy lábasba fél liter vizet. Szórjuk bele a kókuszreszeléket, tegyük bele a rizst, illetve kaparjuk bele a vanília magjait, és a héját is dobjuk bele. Lassú tűzön kezdjük el főzni.
2. Tegyünk bele ízlésünknek megfelelő mennyiségű cukrot (szerintem min. 4 evőkanál kell bele), időnként pótoljuk a vizet.
3. Ha már majdnem puha a rizs, öntsünk hozzá 2 dl tejet és lefedve, gázt lekapcsolva hagyjuk teljesen megpuhulni, illetve kihűlni. A vaníliarudakat ekkor már eltávolíthatjuk.
4. Bármilyen gyümölccsel, karamell öntettel, vanília-, csokiszósszal tálalhatjuk.

Rózsa-eper parfé - Kifőztük június

 Miután az ibolya elvirágzott, újra előkerült a régi kedvencem, a rózsa. Egyszer, régen már kipróbáltam a rózsát eperrel, és igen jól harmonizáltak egymással. Gondoltam, most a nyárra való tekintettel valami üdítő hűsítőben párosítom őket össze. A domináns íz itt is, mint a bonbonos verziónál, a fanyar-édes eper, a háttérben pedig finoman jelenik meg a rózsa finom, selymes íze. Azonnal kedvenc lett :)
A recept egyébként megtalálható a Kifőztük júniusi számában is.

Hozzávalók:

• 2 dl habtejszín 
• 2 tojássárgája 
• 50 gr cukor 
• 50 ml víz 
• 225 gr eper 
• 1.5 teáskanál rózsavíz  

Elkészítés:

1. A cukorból és a vízből cukorszirupot főzünk. Félretesszük kicsit hűlni, majd hozzáadjuk a 2 tojássárgáját és gőz fölött habverővel folyamatosan kevergetve habos krémmé főzzük. A gőzről levéve még 4-5 percig keverjük, hogy kihűljön.
2.  Az epret megtisztítjuk, feldaraboljuk és leturmixoljuk. Aki szereti, az hagyhat benne kisebb-nagyobb darabokat. 
3.  A behűtött tejszínt kemény habbá verjük, hozzáadjuk a tojásos keveréket, majd az epret, és legvégül a rózsavizet is. 
4.  Formá(k)ba adagoljuk, és betesszük a mélyhűtőbe kb 4-5 órára.
5.  Fogyasztás előtt a formát pár másodpercre forró vízbe mártjuk, így könnyen kicsusszan a hideg parfé.

Vaníliás-bodzás bonbon - Kifőztük június

 Elég hihetetlen belegondolnom abba, hogy itt a nyár. Az időjárás mostanában eléggé megtréfált minket, úgyhogy a nyári feeling-et maximum csak az ételekben tudjuk élvezni...egyenlőre.
Használjuk ki, míg nincs nagy meleg, bonbonozzunk.Érdemes pl ebbe belevágni, mert a roppanós csokiburok alatt selymes mousse bújik meg a bodza üdítő, és a vanília édes ízével. Próbáljátok ki, ha tehetitek. No és persze lapozzatok bele a júniusi Kifőztük - be, és merüljetek bele a nyárba (többek között ezt a receptet is megtaláljátok benne) :)

Hozzávalók (25 db-hoz):

• 1dl + 25 ml habtejszín
• 20 dkg + 5 dkg fehércsoki
• 3 db pillecukor
• 1 vaníliarúd
• 1 ek bodzaszörp
• 2 gr porított kakaóvaj

Elkészítés:

1.  A 25 ml tejszínt felforraljuk, belekaparjuk a vaníliamagokat, és a héjat is beledobjuk. Lefedve legalább 2 órára hűvösre tesszük. Ha már teljesen átvette a vanília aromáját a tejszín, kivesszük a héjakat és ismét felforraljuk. Levesszük a tűzről és belekeverjük a pillecukrot, illetve a darabokra tört fehércsokit is. Egyneművé keverjük, és félretesszük hűlni.
2. Felverjük az 1 dl tejszínhabot, hozzáadjuk az 1 evőkanál bodzaszörpöt, és egészen kemény habbá verjük. Belecsorgatjuk a fehércsokis krémet és eldolgozzuk. Hűtőbe tesszük legalább 3 órára, de jobb egy egész éjszakára, míg a mousse állagot el nem éri.
3. A bonbonhoz a szilikonos, vagy polikarbonát formát alaposan kitörölgetjük, hogy sehol se legyen vízcseppes, vagy koszos. 
4. A 20 dkg fehércsokit gőz felett megolvasztjuk. Ha módunk van rá, akkor használjunk hőmérőt, mert ekkor tudjuk igazán jól temperálni a csokoládét. Melegítsük a csokinkat 40-45 fok közé, majd vegyük le a gőzről és folyamatosan kevergetve hűtsük le 31-32 fokra. Ekkor adjuk hozzá a porított kakaóvajat, és keverjük tovább, míg a csokink el nem éri a 28-29 fokot. Ekkor töltsük meg a bonbonmélyedéseket. Ütögessük a formát 3-4-szer a konyhapulthoz, hogy a légbuborékok eltávozzanak. 2-3 perc várakozás után fordítsuk fejjel lefelé a bonbonformát, és hagyjuk, hogy kifolyjon a felesleges csokoládé. Célszerű 2 pohártámaszt használni, alá pedig sütőpapírt tenni, mert a megszilárdult csokit könnyű lefejteni róla. 5 perc csorgatás után fordítsuk vissza a formánkat és egy spatulával töröljük le a felesleges csokit. Tegyük a hűtőbe 20 percre, míg a bonbonhüvely megszilárdul. 
5. Töltsük habzsákba a bodzás-vaníliás mousse-t, és kb 3/4-ig nyomjuk tele a bonbonmélyedéseket. Ha kész, tegyük a hűtőbe újabb 20 percre. 
6. Temperáljuk újra a megmaradt csokoládét, és talpaljuk le vele a bonbonokat. Adagoljuk a csokit a csokihüvelyekre, és a felesleget húzzuk le egy spatulával. Tegyük ismét a hűtőbe kb 30-60 percre, majd vegyük ki a formából a kész bonbonokat.

 

Bazsalikomos eper-banán "saláta"

Egy borongós, esős nap margójára..
Egyszerű, pár perc alatt összedobható, egészséges édesség, amitől pikk-pakk elmúlik a rosszkedv...nekem legalábbis ez most borúra derű volt ebben a napok óta tartó pocsék időben.

Hozzávalók:

• eper
• banán
• friss bazsalikom
• durvára tört pisztácia

Elkészítés:

A gyümölcsöket vágjuk tetszőleges méretű darabokra, a bazsalikomot is aprítsuk fel. Keverjük jól össze, majd kanalazzuk tálkákba. Pisztáciával díszítsük.
Persze öntetet is készíthetünk hozzá, de nálam ez most kedv híján kimaradt, de higgyétek el, így is nagyon finom :)

Ibolya mousse ibolyás eperraguval

Azt hiszem, már említettem korábban, hogy totálisan szerelmes lettem az ibolya ízébe. Eddig csak a színéért és az illatáért voltam oda, de mióta volt szerencsém először megkóstolni, azóta abszolút favorit nálam.
Bevallom Vianne csodás virágos receptjei is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy én is merészebb legyek és új ízeket próbáljak ki. Nem bántam meg, és bátran biztatnám azokat is, akik eddig ódzkodtak megkóstolni a tavaszt, mert bizony nemcsak az illata csodálatos, hanem az íze is.
 Ennek a receptnek az alapötlete is Vianne-től származik, az ő orgona-mousse-át készítettem el orgona helyett ibolyával. Fantasztikus páros az eperrel, az illatos mousse légiessége az eper krémes, selymes lágyságával tényleg olyan érzést kelt bennünk kanalazgatás közben, mintha egy csöppnyi tavasz lenne a poharunkba rejtve.

 

Hozzávalók:
- az ibolya mousse-hoz: 

• 0.5 dl tejszín
• 6 db pillecukor
• 10 dkg fehércsoki
• 2 dl jól behűtött habtejszín
• 1-2 ek ibolyaszirup
• 1-2 tk porrá tört kandírozott ibolya

- az ibolyás eperraguhoz:

• 7-8 db közepes méretű eper
• 1 ek cukor
• 1-2 ek ibolyalekvár/ibolyaszirup

 

Elkészítés:

1. Először az ibolyás eperragut készítjük el. Az epret kisebb darabokra felvágjuk, majd beletesszük egy lábasba. Meghintjük a cukorral, rákanalazzuk a lekvárt/szirupot, és felforraljuk. Óvatosan keverjük, nehogy az eperdarabok összetörjenek. Épphogy egyet rottyantunk rajta, majd le is vesszük a tűzről és félretesszük hűlni.
2. A mousse-hoz ha lehet már órákkal hamarabb tegyük be a habtejszínt és egy tálat (amiben a tejszínt felverjük) a mélyhűtőbe. 
3. A 0.5 dl tejszínt forraljuk fel, majd tegyük bele a pillecukrokat és az apróra tördelt fehércsokit és keverjük addig, míg egy sima krémet kapunk. Adjuk hozzá a porrá tört kandírozott ibolyát is.
4. Verjük fel a tejszínhabot, adjuk hozzá a csokis keveréket, illetve az ibolyaszirupot is. Kanalazzuk poharakba, és tegyük be a hűtőbe. Eperraguval nyakon öntve tálaljuk.

 

Chilis-passiógyümölcsös-karamellizált csokoládés pohárdesszert

Majd' 1 hónapja, amikor Praliné Zsuzsi posztolta a karamellizált fehér csokoládé receptjét, azonnal beindult nálam a vezérhangya. Először is, ez már önmagában egy kulináris legleg, hogy karamell ízű csokit eszegetsz, de ha még belecsempészed ebbe-abba, vagy tovább dolgozol vele, na abból olyan dolgok "sülhetnek ki", amit szavakkal megfogalmazni nem lehet (Lásd pl.: Noémi alkotását).
 Bár nagy fehér csoki rajongó vagyok, mégis tejcsokiból készítettem el az első karamellizált változatot, természetesen a Zsuzsinál fellelhető recept alapján.
Oké, kicsit bíbelődős, de tényleg megéri az a néhány óra várakozás, kevergetés, mert nagyon finom a végeredmény. Lehet csak úgy simán eszegetni, töltheted bonbonba, teheted sütire/be, csinálhatsz belőle fagyit...vagy akár egy egyszerű kis pohárdesszertet is.
 Eredetileg karamellizált tejcsoki mousse-t akartam készíteni fél adagból, viszont munka közben kicsit módosult a dolog. 1 dl tejszín helyett 1.5 dl került bele, amitől már nem lett annyira mousse, viszont habnak sem hab. Került mellé egy kis passiógyümölcs is, gondoltam, biztos jól ellesznek egymással. Amikor a kész desszertben összekóstoltam a két ízt, rögtön tudtam, hogy ezek egymásnak vannak teremtve, csodálatos a harmónia. Nem is gyarapítom tovább a szót, jöjjön a recept, próbáljátok ki, ha tehetitek :)

 

Hozzávalók:
- karamellizált tejcsoki "hab"hoz: 

• kb 20 gr pillecukor
• 65 gr karamellizált tejcsoki (receptjét lásd fentebb a linken)
• 2 ek + 1.5 dl habtejszín
• csipet fleur de sel

- chilis-passiógyümölcsös zseléhez:

• 3 db passiógyümölcs leve (nálam a mag is belekerült)
• 1-2 kupak passiógyümölcs szirup (vagy ízlés szerint cukor/egyéb édesítő)
• 1-2 csipet chilipehely
• 1 mokkáskanál pektin (vagy egyéb zselésítő)

- a passiógyümölcsös habhoz:

• 1 dl habtejszín
• 2 kupak passiógyümölcsös szirup (vagy 1 passiógyümölcs leve)

Elkészítés:

1. A zseléhez a passiógyümölcsök levét, a sziruppal/cukorral és a chilivel összekeverjük, hozzáadjuk a pektint, és addig forraljuk, míg be nem sűrűsödik. Az előkészített poharakban elosztjuk és betesszük a hűtőbe hűlni.
2. A tejcsokis "hab"hoz a 2 ek habtejszínt elkezdjük melegíteni, hozzáadjuk a pillecukrot és addig kevergetjük, míg el nem olvad. Beleszórjuk az apróra tört karamellizált tejcsokit is, és egyneművé keverjük. A végén mehet bele a fleur de sel is. Félretesszük hűlni. Közben a hideg tejszínt felverjük kemény habbá, majd hozzákeverjük a kihűlt csokis masszát is. A passiós zselére rétegezzük, majd ismét visszatesszük a poharakat a hűtőbe.
3. A passiógyümölcsös habhoz a tejszínhabot felverjük, majd a végén hozzákeverjük a szirupot/passiógyümölcsök levét. Utolsó rétegként ráhalmozzuk a tejcsokis "habok" tetejére, megszórjuk kevés kakaóbabtörettel és fogyasztásig hűtőben tároljuk.

Labneh

...azaz házi sajt, vagy joghurt-sajt. Görög, török területeken, valamint a Közel-Keleten elterjedt sajtféleség, amit előételként, reggelire, vagy édességként esznek.
A receptet egy nagyon kedves hölgytől kaptam a kedvenc receptes csoportomban. Itt is nagyon-nagyon szépen köszönöm neki :)

Kicsit időigényes az elkészítése (igaz nem sok teendőnk van vele), viszont higgyétek el, érdemes türelmesen kivárnunk azt a 3-4 napot, hiszen az igazi, házi, saját fűszerezésű krémsajtnál nem sok jobb dolog van a világon pl. reggelire :)

 

Hozzávalók:

• joghurt* (nekem 3 kis doboz)
• muszlin kendő/textilpelenka
• só
• bors
• fűszerek és fűszernövények ízlés szerint

Elkészítés:

1. A joghurtot kanalazzuk a kendő közepébe, majd kössük rá egy fakanálra. A batyunkat lógassuk bele egy mély tálba/fazékba úgy, hogy a csomag alja ne érjen a tál aljára. 
2. 2 napra tegyük be a hűtőbe, amíg jól kicsepegi magát.
3. 2 nap után bontsuk ki a csomagot, és a.) lám-lám, kész a házi mascarponénk, amit édességekhez, ill. egyéb kencékhez használhatunk, b.) keverjük át a krémet, hogy a keményebb és a lágyabb részek elkeveredjenek, sózzuk-borsozzuk, tetszés szerint fűszerezzük, és tegyük vissza újabb 2 napra a hűtőbe, hogy a maradék savó is kicsöpögjön.
4.  Vegyük ki a kész sajtunkat a hűtőből és olajos kézzel formázzunk golyókat belőle, majd tegyük fűszeres olajba (nálam most rozmaring, rózsabors, koriander, szumák, de lehet még oregano, fokhagyma, snidling, vagy akár dió is). Fogyasztásig tároljuk hűtőben.

* Sima, olcsó joghurttal is működik, én most direkt azzal próbáltam. Ha jó minőségű görög joghurtot használunk, a 4 nap csepegtetés lerövidül(het) 3 napra.

Kandírozott sárgarépa

 

Most csak egy gyors ötletet hoztam...ami eredetileg nem az enyém, hanem Ildinyóé. Ő narancshéjat és gyömbért is kandírozott, én most csak répát. Halomszám áll itt nálunk a sárgarépa, szerettem volna velük kezdeni valamit, mielőtt átadják magukat az enyészetnek. Annyira jól sikerült a kísérlet, hogy hamarosan újráznom kell. Próbáljátok ki ti is, egyáltalán nem nagy ördöngősség ám a kandírozás :)

Hozzávalók:

• tetszés szerinti mennyiségű sárgarépa 
• ugyanannyi cukor
• víz
• kristálycukor

Elkészítés:

1. A répákat meghámozzuk, megmossuk és kb 3 mm-es karikákra vágjuk.
2. Lemérjük, majd ugyanannyi mennyiségű cukorral egy lábasba tesszük. Felöntjük annyi vízzel, ami éppen csak ellepi.
3. Közepes lángon annyi ideig főzzük, míg a cukorszirup jó sűrű nem lesz.
4. Ekkor a répakarikákat egy kristálycukros tálkába tesszük (én egy tasak narancsos cukrot is kevertem hozzá), meghempergetjük benne, majd félretesszük őket egy éjszakára szikkadni. Üvegben (valószínű) jó sok ideig eláll.

Ibolyás és passiógyümölcsös trüffelek

El sem tudom mondani, mennyire várom már a tavaszt! Igazság szerint elég nehezen szokom meg azt, hogy a spanyol "mindigsütanap"-ot bizony-bizony felváltotta a német "mindigesikazeső" (legalábbis erre mifelénk).
Alig várom már, hogy elkezdjenek nyílni az illatos virágok, lengedezzen a tavaszi melengető szellő, és NE essen állandóan az a fránya eső!
Addig is, míg erre a csodára várok, kicsit rásegítettem a tavaszi hangulatra ezekkel az ibolyaillatú trüffelekkel.
 

Az eredeti recept Un déjeuner de Soleil-nek köszönhető, én picit megszíneztem a trüfiket, illetve az ibolyás mellett némi passiógyümölcsös is készült.
Gyere tavasz, várlak már!

Hozzávalók (kb 30 db trüffelhez):

• 150 gr fehér csoki
• 100 gr habtejszín
• 1 tk ibolya esszencia (vagy 1-2 ek ibolyaszirup)
• 1 ek passiógyümölcsös szirup (vagy fél passiógyümölcs leve)
• lila ételfesték (opcionális)

Elkészítése:

1.  Lehetőleg este készítsük el az alapot. Forraljunk fel 50 gr tejszínt, olvasszuk meg a csokit (vízgőz felett, vagy mikróban), majd 2 adagban keverjük a forró tejszínt az olvadt csokihoz. Keverjük jól össze, majd adjuk hozzá a maradék 50 gr tejszínt is. 
2. Vegyük ketté a krémet, az egyik felébe csepegtessük bele az ibolyaszirupot + az ételfestéket, a másikba pedig a passiógyümölcsö(s)t. Fedjük le az edényeket és tegyük egy éjszakára a hűtőbe.
3. Másnap verjük fel a krémeket, mintha tejszínhabot csinálnánk (néhány perc alatt kemény "hab" lesz belőle), majd tegyük csillagcsöves nyomózsákba és bonbonkapszlikra, vagy fehércsoki lapocskákra nyomjunk pofás kis kupacokat. 
4. A kész trüffeleket ismét tegyük legalább 2 órára (de jobb, ha egész éjszakára) a hűtőbe, majd kedvünk szerint díszítve tálaljuk.

 

Passiógyümölcsös muhallebi

A napokban csodaszép, és nagyon jó árú passiógyümölcsökkel találkoztam a közeli boltban. Mivel még igencsak korlátozottak a lehetőségeim sütés-főzés terén, ezért egy egyszerű kis pohárkrémben végezték az első adag gyümölcsök.
A muhallebi nevezetű török/közel keleti édesség receptjét egyszer már leírtam itt, most csak annyit változtattam a recepten, hogy a rózsavizet kihagytam belőle, helyette egy fél passiógyümölcs leve (mag nélkül), és 1 teáskanál passiógyümölcs szirup került bele (szirup helyett mehet bele 1 egész passiógyümi leve is).
A kihűlt muhallebik tetejére kanalaztam egy kis gyümölcsöt és megszórtam kevés tört pisztáciával.
Fenomenális édes-savanykás ízhatás!

Narancsos-pisztáciás bonbon

 

Még a nyár derekán láttam Katucinál egy pisztáciafagyi receptet. Na ne mondom, az is azonnal beindította a pavlovi reflexeket, de ami igazán kiütött, az a fagyialapnak szolgáló pisztáciapaszta volt. Nem érdekelt, hogy nyár van, dög meleg, én akkor is bonbonba akartam belecsalogatni ezt a nagyon finom krémet.
Amint egy kicsit hűvösebbre fordult az idő, már vettem is elő a bonbonformáimat, daráltam a pisztáciát, és hűtöttem a narancsos ganache-t :)
Nagyon szuper a pisztácia-narancs együtt! Próbáljátok ki, ha tehetitek!

Hozzávalók:

- a pisztáciapasztához: lsd. itt

- a narancsos ganache-hoz:

• 2-3 db kandírozott narancshéj
• 0.5 dl tejszín
• 10 dkg fehér csoki

- a bonbonhoz:

• 20 dkg étcsoki
• 2 gr porított kakaóvaj

Elkészítés:

1. Először a ganache-t készítem el. A tejszínt felforralom, majd beleteszem a narancshéjakat és lefedve hagyom kihűlni, majd beteszem a hűtőbe legalább 2-3 órára. Ezután kiveszem a narancshéjakat, összedarabolom, majd visszadobom a tejszínbe, és az egészet felforralom. Ráöntöm a fehércsokira, és szép simára keverem. Ismét kihűtöm.
2. A pisztáciapasztánál a fenti linken megadott módon járok el. Nálam 80-20% arányban a pisztácia volt nyerő a mandulával szemben.
3. A bonbonhoz a csokiburkot  így készítem el. 
4. Töltésnél először egy kis pisztáciapasztát teszek a bonbonhüvelybe, majd rá egy kevés narancsos ganache-t. Ha az összessel végeztem, beteszem a hűtőbe, hogy a krémek megdermedjenek. A végén pedig lezárom a bonbonokat, és kb 1 óra hűtés után kipotyogtatom a kész pralinékat a formából.

 

Halawet el jibna

...avagy sajtos édesség. Igen, még mindig a Közel-Keleten gasztronómiázunk, ezúttal Libanonban. Remélem nem bánjátok, ha most kicsit bebetonozódtunk erre a környékre :)
Az előző bejegyzésben emlegetett kedvenc receptes csoportomból van ez a recept is. Az egyik legkedvencesebb ottani csoporttag mutatta meg az ő művét, s azt, hogy miként követte el, ami persze azonnal megbirizgálta a fantáziámat. Mozzarella sajt, rózsavíz..csakhogy a legizgalmasabb összetevőket említsem. Kicsit pepecselős, de megéri vele dolgozni, mert a végeredmény egy nagyon finom, kellemesen selymes, különleges édesség..amolyan villantós fajta :)

 

Hozzávalók:
- a "tésztához" 

• 500 gr mozzarella (vagy más lágy, nem sós sajt)
• 500 ml tej
• 300 gr cukor
• 300 gr búzadara

- az ú.n. ashta krémhez:

•  200 ml tejszín
• 350 ml tej
• 2 ek cukor
• 2-4 ek étkezési keményítő
• 1 tk rózsavíz

 - a sziruphoz:

• 2 csésze cukor
• 1 csésze víz
• ízlés szerint rózsavíz (1 kupak elég szerintem)

+ díszítéshez durvára tört pisztácia

Elkészítés:

1. Először a "tésztát" készítjük el. Ehhez a tejet felforraljuk a cukorral, majd lassan hozzáöntjük a búzadarát is. Alaposan elkeverjük, majd beletördeljük a mozzarellát is. Addig keverjük, míg a sajt teljesen el nem olvad.
2. Pár percig a lábasban hagyjuk a masszát, majd még azon melegében kiborítjuk egy tiszta munkalapra, és kinyújtjuk olyan 1-2 centisre. Én egy fóliát terítettem a massza tetejére, és így nyújtottam ki. Garantáltan nem szakad, szép egyenletes lesz. 
3. Kis téglalapokat vágunk a "tésztából", majd hagyjuk teljesen kihűlni.
4. Az ashta krémhez 100 ml tejet elkeverünk a cukorral és a keményítővel.
5. A maradék tejet és a tejszínt felforraljuk, majd ha már bugyog, hozzáadjuk a keményítős-cukros tejet, illetve a rózsavizet is, és addig keverjük, míg az egész be nem sűrűsödik. Levesszük a lábast a tűzről és hagyjuk a krémet is kihűlni.
6. A sziruphoz a vizet, cukrot, rózsavizet feltesszük forrni, majd a forrástól számolt 3 percig gyöngyöztetjük. Ezt is félretesszük hűlni.
7. Most jön a pepecs rész, az összeállítás. Kb az utolsó tésztacsíkoknál jöttem rá, hogy hogyan is lehet viszonylag szép rudakat formázni. Fogjunk egy téglalapot, az ujjunkkal kicsit nyomogassuk meg, hogy a kezünk melegétől a viszonylag merev formáját elveszítse, és kézreállóbb, formázhatóbb legyen. Tegyünk az egyik keskenyebbik szélére egy csík ashtát, majd óvatosan tekercseljük fel. Ha repedne, ne essünk kétségbe, mert ha az ujjunkkal kicsit megsimogatjuk a tésztát, akkor ki tudjuk javítani a hibát.
8. Ha az összeset feltekertük, öntsük le a langyos/hideg (és semmiképpen nem forró) cukorsziruppal, majd koronázzuk meg egy kevés pisztáciával.

Tipp: 

• Ebből az adagból nagyon sok lesz. Én helyből csak a negyed mennyiséggel dolgoztam, így is 13-14 darab lett.
• Az ashtából szerintem elég sokmindent ki lehet hozni. A rózsavizet le lehet cserélni narancsvirágvízre, illetve más esszenciákra is (húú, de jó lehet pl ibolyával). 

 

İrmik helvası

...avagy (török) búzadarás édesség. Ennek a receptjét még sok-sok évvel ezelőtt tanultam egy kedves barátnőmtől.
Törökországban több helyen is ettem már. Van, ahol aszalt dolgokat, kókuszreszeléket is tesznek bele, vagy búzadara helyett liszttel készítik (csak akkor már nem "irmik"). Mindegyik verzió nagyon finom, és..hát nem éppen egy kalóriaszegény nasi (de kit érdekel?)

Hozzávalók:

• 62,5 gr vaj
• 1-1 marék durvára vágott dió, mogyoró, mandula, fenyőmag (esetleg aszalt gyümölcs, kókuszreszelék...)
• 1 pohár (= 2 dl-s) búzadara
• 1/2 pohár cukor
• 1 csomag (vagy 1 ek) vaníliás cukor
• 1,5 pohár tej

Elkészítés:

1. A vajat egy lábasban felforrósítjuk. Amikor már serceg, hozzáadjuk a gorombára vágott, szabadon választott magvainkat, és gyorsan átkeverjük.
2. Beleöntjük a lábasba a búzadarát is, majd addig kevergetjük folyamatosan, míg a gríz aranybarna nem lesz. 
3. Ekkor hozzáadjuk a cukrokat, elkeverjük, majd felöntjük a tejjel. Ezt is hamar átkeverjük, majd kis lángra váltunk, és addig főzzük ezt az egyveleget, míg a dara magába nem szívja az összes tejet.
4. Folpackkal kibélelt formába öntjük a masszát, majd lefedve hagyjuk teljesen kihűlni.
5. Szeletelve, ezzel-azzal megszórva tálaljuk.

Narancsvirágos grapefruit lekvár

A múltkori megtapasztalásom óta nagyon odavagyok a pink grapefruitért (vagy aranja, pomelo, ki hogy ismeri). Már alig vártam, hogy újra szezonja legyen, mert csak ilyenkor finom úgy igazán.
A minap a gyümölcsös standon nézelődve (és a hatalmas grapefruitokat a kosaramba pakolva) hirtelen jött az ötlet, hogy én ebből most lekvárt fogok készíteni.
Annyira belelkesültem a kis tervemtől, hogy el is felejtettem méricskélni, így pontos adatokat most nem nagyon tudok megadni, az édesítést teljes mértékben a ti ízlésetekre bízom.
Én valahogy így csináltam...

 

Hozzávalók (kb 2 db 2 dl-s üveghez):

• 2 db pink grapefruit (ezt utólag megnéztem a zacsin, kereken 70 dkg volt)
• kb 4-5 ek cukor
• fél cs Dzsemfix 3:1
• 1 kupak narancsvirágvíz

Elkészítés:

1.   Az üvegeket mosószeres vízzel elmossuk, majd berakjuk 150 fokos sütőbe, és ott is hagyjuk addig, míg a lekvár elkészül.
2. A grapefruitokat meghámozzuk, és csak a színtiszta gyümölcshúst tesszük a lábasba. Hozzáadjuk a cukrot és a dzsemfixet, majd bekapcsoljuk alatta a gázt.
3. Forrástól számított 10-15 percig rotyogtatjuk (közben folyamatosan keverjük), majd lekapcsoljuk a gázt és hozzáadjuk a narancsvirágvizet.
4. Azon forrón a szintén forró üvegekbe töltjük, majd 5 percre fejtetőre fordítjuk. Ezután mehet is a száraz dunsztba.

 

Banán-cseresznye lekvár

Egy nagyon szezonális és nagyon színpompás finomság kerül most terítékre.

Még valamikor a télen, amikor Itthon voltunk férjem szüleinél, az egyik vacogós estén cseresznyés-banános gyümölcsteát kortyolgattunk. Általában én a cseresznyét nem nagyon szeretem üdítőitalként, vagy teaként, de ez a párosítás nagyon meggyőzött. Olyannyira, hogy már akkor azon agyaltam, hogy mit is lehetne még belőlük, kettejükből kihozni.
Amikor megláttam az első cseresznyéket a zöldséges standokon, egyből bevillant a lekvár gondolata. A gondolatot pedig hamarosan maga a tett követte. Igaz, csak kísérleti adagot készítettem (így adtam meg a hozzávalóknál is az arányokat), de egyértelműen lesz még ismétlés, annyira finom :)

 

Nagyobb képért katt a képre

Elkészítés:

1. A megtisztított, magtalanított cseresznyét és a banánt turmixoljuk össze, majd tegyük egy lábasba.
2. Adjuk hozzá a cukrokat, a vanília kikapart magjait és a héját, majd kezdjük el melegíteni.
3. Amikor már forr, folyamatosan kevergessük még vagy 5-10 percig, míg be nem sűrűsödik, majd előkészített, fertőtlenített üvegekbe töltsük és tegyük dunsztba.

Rózsavizes-teás muhallebi - SAD. 6.

 

 Már a 3. forduló óta szorgalmas SAD-résztvevő vagyok, így nem hagyhattam ki a mostani fordulót sem...már csak azért sem, mert Chriesi, a Mandulasarok szerzője egy nagyszerű ötlettel állt elő: tea vagy kávé felhasználásával kell édességet készíteni.
Azt előre tudtam, hogy nem kávés lesz, mivel az illatoláson kívül más állapotában nem bírom elviselni.
A nagy melegben sütni se nagyon volt kedvem, így előkerült a nálunk már szokásosnak mondható nyári desszert, a muhallebi, amit még anno egy kedves muszlim barátnőmtől tanultam. Csakhogy még jobban törökösítsem, és nem mellesleg SAD-osítsam, egy vékony réteg török fekete tea zselé réteg került a rózsavízzel ízesített tejes édességem tetejére. Hmmm, hűsítő és nagyon finom :)

 

 

Hozzávalók ( 3-4 személyre):

• fél liter tej
• 3-4 ek cukor
• 1 ek vaníliás cukor
• 4 ek rizsliszt
• 1 mk rózsavíz

A teazseléhez:

•  1.5 dl frissen főzött (török) fekete tea
• 1 tk cukor
• 1 tk agar-agar (vagy egyéb zselésítő)

 Elkészítés:

1. 4 dl tejet kimérünk, egy lábasba öntjük, majd alágyújtunk.
2. Míg a tej melegszik, a maradék 1 dl-t elkeverjük a cukrokkal és a rizsliszttel.
3. A forrásban lévő tejhez öntjük a lisztes-cukros tejet, majd folyamatosan kevergetve besűrítjük. A legvégén hozzáadjuk a rózsavizet is, majd tálkákba töltjük a kész muhallebit.
4. A zseléhez a teát összekeverem a cukorral és az agar-agarral, majd felforralom.
5. Forrástól számított 4-5 percig még kevergetem, majd lekapcsolom a gázt és félreteszem a teát hűlni.
6. Mikor már kb szobahőmérsékletű, ráöntöm a muhallebik tetejére, és megvárom, míg teljesen megköt rajta a zselé. Ezután mehet a hűtőbe fogyasztásig.