Töltött eprek - VKF. 42.

Nálunk már javában tombol az eperszezon. A piacok, boltok tömve vannak a hatalmas, mézédes, roppanós piros gyümölcsökkel. Sokszor elcsábultunk már, és befigyelt 1-1 negyed kilós illatos csomagocska a kosarunkba.
Eddig csak úgy magába majszolgattuk, úgyhogy ideje volt már valamit csavarintani rajta.
Mivel a cupcake-ek "meghagytak" némi csoki ganache krémet, ezért összehoztam az epreimmel.
Az eredmény? Hmmm, ellenállhatatlan!



A recept rém egyszerű.

Hozzávalók:

• eper
  
• jelen esetben csoki ganache krém, de lehet akármilyen töltelék: tejszínhab, ízesített tejszínhab, krémsajt, fagyi...

Elkészítés:

Vájjuk ki az eprek közepét, és nyomózsákkal nyomjunk kis halmokat a krémből a belsejükbe.
Hűtsük be, majd némi itóka és napsütkérezés közepette fogyasszuk el jó étvággyal.

Francia hagymaleves kurkumával színezve

Ez egy rendhagyó, úgynevezett vendégposzt lesz, ugyanis a fényképezést leszámítva a leves nem az én művem.
Egyszer férjuram fogta magát és nekiállt levest főzni. Tudni kell róla, hogy nagyon ritkán főz (végülis érthető, ez az én dolgom), de ha beveti magát a konyhába, akkor valami iszonyat jót sikerül kreálnia.
Jó múltkor megkívánta a hagymalevest és a neten rá is talált egy receptre.
Ez volt a kiindulópontja a művének. Amint látható a képeken, a fantáziája igencsak meglódult, mert egy egészen más szín-, és ízvilágú dolgot sikerült kihoznia az eredeti receptből.
Bár nem vagyok egy nagy leveses, de ez az abszolút no. 1. nálam, képes vagyok akár kétszer is merni belőle, annyira finom.



Nem írom le a teljes receptet, csak azokat a pontokat, ahol változtatva lett:

• Amikor a hagymát dinszteljük, a végén adjunk hozzá 1-2 teáskanál kurkumát.
• Fokhagymából mehet bele 4-5 gerezd is
• Fehérbor kimaradt, viszont került bele néhány löttyintésnyi fehérborecet.
• Fűszerezésnél a receptben megadottakon kívül még került bele Worchestershire szósz is, és cukor. Ezeket érzésre, a saját szánk íze szerint adagoljuk.

Citromos-csokikrémes cupcake

Végre-végre eljött az idő, amikor mind a lányom, mind én kupkék hangulatba kerültünk. Igazándiból az őszintét megvallva azért is esett a választásom erre a könnyen elkészíthető sütikére, mert a tegnapi macaron-katasztrófa után ma valami sikerélményre vágytam.
Ki is lett elégítve eme óhajom...no meg a páromé is, akinek szemmel láthatóan nagyon ízlik a cupcake premier darab.

Mivel a macaron(nak nem nevezhető izé) abszolúte nem vállalható (max az odakozmált blogon ), ezért a jó kis csoki ganache, ami a töltelék lett volna, gazdátlanul árválkodott jobb sorsra várva. Így jött az ötlet, hogy a jól bevált citromos,(avagy török, ki hogy ismeri,) muffinreceptet kicsit feldobjam.



Hozzávalók:
A muffinhoz:

• 10 dkg natúr joghurt
• 27 dkg liszt
• 1 citrom
• 1 csomag sütőpor
• 5 e.k. cukor
• 1 tojás
• 11 dkg olvasztott vaj

A csoki-ganache-hoz:

• 1 dl tejszín
• 15 dkg jó minőségű étcsoki
• 3.5 dkg vaj
• (4 evőkanál mascarpone - ez már nem tartozik az eredeti recepthez, de sokat fantáziáltam erről, hogy milyen lehet így...hát nem rossz ;))

Elkészítés:

1. A csokikrémhez olvasszunk össze mindenkit mindenkivel és hűtsük ki.
2. Melegítsük elő a sütőt kb 180 fokra. Készítsük elő a muffinformánkat.
3. Szitáljuk egy tálba a lisztet, a cukrot és a sütőport.
4. Egy másik edényben keverjük össze a joghurtot a tojással és az olvasztott vajjal.
5. Romantikusan hozzuk össze a száraz hozzávalókat a nedvesekkel és koronázzuk meg a nászt egy citrom reszelt héjával és levével. Villával gyorsan keverjük át, míg egynemű nem lesz.
6. Kanalazzuk a tésztát a formákba, majd nedves ujjal kissé lapogassuk el a tetejüket, hogy szép, egyenletesek legyenek.
7. Tűpróbáig süssük.
8. A kész, kihűlt muffinok tetejére nyomjunk kis turbánokat a csokikrémből. Csicsázhatjuk még, de tök fölösleges, úgyis hamarosan már a gyomrunkban fog örök nyugalomra szenderülni.

Pácolt csirkemell mézes-mustáros mártással

Gyakran szokott ez az étek az asztalunkra kerülni, mert egyrészt nincs vele sok gond - ami mostanság igen fontos szempont a kis 16 hónaposom mellett -, másrészt meg...szeretjük :)
Eredetileg innen származik a recept, de én 1-2 apró változtatást eszközöltem a kivitelezésben.



Amit máshogy csinálok:
A pác voltaképpen teljesen megegyezik az eredeti receptben megadottakkal. A csavar a készítésnél van. Elektromos grillen megsütöm a csirkemell szeletkéket, és ha kész, félreteszem. A maradék páclevet beleöntöm egy lábasba és felengedem tejjel. Rottyanásig főzöm, majd rákanalazom a husikra.
Rizs, vagy krumplipüré dukál hozzá.

Házi májkrém

Nagyon szeretem a jó, házi, hízott (leginkább kacsa)májat roston sütve friss, ropogós kenyérrel...huh, máris összefut a nyál a számban már csak az említésére is.
Tudják ezt jól az Otthoniak is, ezért -mivel itt felénk nem könnyű az ilyesmit beszerezni - mire Hazamegyünk, már ott, a mélyhűtőben várják jó sorsukat a szebbnél szebb darabok.
Legutóbb az egyik méltóságos tyúkanyó eme tartozékát csinálta meg nekem Anyukám...már nem is tudom, mióta nem ettem igazi jó májkrémet. Mindenképp szerettem volna itt, Spanyolhonban is elkészíteni, és bár ez marhamájból van, meg kacsazsír nélkül, de így is visszaadja azt az Otthoni, Anya keze munkája érzést.





Hozzávalók:

• 2 db jókora marhamáj szelet (sajnos dekára nem tudom, elfelejtettem lemérni, de saccra olyan 15 dkg lehetett)
• fél csomag vaj
• jó sok majoranna
• 3 gerezd fokhagyma
• jó minőségű olívaolaj

Elkészítés:

1. Beletesszük a vajat egy lábasba és elkezdjük olvasztani.
2. A májat falatnyi darabokra vágjuk, a fokhagymát lereszeljük és hozzádobjuk a megolvadt vajhoz. Belemorzsoljuk a majorannát is.
   
3. Addig sütjük, míg a májunk el nem készül :) Ekkor lekapcsoljuk a gázt és leturmixoljuk. Ha szükséges, még cseppenthetünk hozzá olívaolajat is.
   

Felturbózott török vöröslencseleves

Nagyon szeretjük a vöröslencsét. Ez az egyik legjobb dolog, amiből leves készülhet.
Általában csak az egyszerű lencse-paradicsompüré-menta kombóval készítem, de egy török barátnőm tuti receptje hatására néha megerőltetem magam és felturbózom az alábbi módon ezt a csodás eledelt :)

Hozzávalók:

• 1 pohár (=2 dl) vöröslencse
• fél pohár rizs
• 1 közepes krumpli
• fél szál répa
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 1-2 db babérlevél
• menta
• 2 dl paradicsompüré
• vaj
• só
• bors
  

Elkészítés:

Vegyünk egy fej vöröshagymát, egy fél szál répát és reszeljük bele egy lábasba. Pici olajon addig kevergessük, míg a hagyma fonnyadozni, a répa pedig "színezni" nem kezd.

Ezután öntsünk hozzá 1 pohár (=2 dl) vöröslencsét és fél pohár rizst, valamint daraboljunk bele egy közepes szem krumplit is, és pottyintsunk bele 1-2 babérlevelet. Öntsük fel annyi vízzel, ami éppen ellepi a mindenséget. Amikor elfőtt, öntsük újra és újra (de csak ellepésig) egészen addig, míg a lencse és a rizs teljesen szét nem főtt. Ekkor annyi vizet adjunk hozzá, amennyi levest szeretnénk és forrásig főzzük.

Egy másik lábasba tegyünk 1-2 evőkanálnyi vajat, morzsolt mentát és kb 1.5-2 dl paradicsompürét. Amint rotyogni kezd, vegyük le a tűzről és öntsük bele a levesünkbe.

Ekkor ízesítsünk sóval, borssal, reszelt fokhagymával.

Vegyük ki a babérlevele(ke)t és turmixoljuk össze.

Pár csepp citromlével, olvasztott vajjal és kenyérrel kitűnő első fogás.

Banános-gesztenyés bonbon rózsavizes csinicsoki burokban

Tegnap hirtelen felindultságomban kivettem egy csomag gesztenyepürét a fagyasztómból. Mire feleszméltem, már ki is olvadt, így törhettem a fejem, hogy mit is csináljak vele.
Először valamiféle cupcake-re gondoltam, de jelenleg se a lányom, sem én nem vagyunk abban a kupkékelős állapotban, így a lehető legegyszerűbb megoldásra szorítkoztam.

Belevetettem magam a net gasztrovilágába és az egyik kedvenc török oldalamon rá is találtam a kiindulópontra.
Itt-ott változtattam a recepten, és új külalakot is kapott, úgyhogy profiterol helyett praliné lett a gesztenyémből.




Hozzávalók:

• 1 csomag gesztenyepüré
• 1 darab banán
• darált keksz (amennyit felvesz)
• 1 tábla étcsoki
• fél kupak rózsavíz
• pici olaj
• negyed tábla fehércsoki

Elkészítés:

1. A banánt meghámozzuk és villával jól szétnyomkodjuk, majd hozzákeverjük a gesztenyemasszánkhoz. Addig gyúrjuk hozzá a kekszport, míg jól formázható masszát nem kapunk. Diónyi golyókat kerekítünk belőlük.
2. Az étcsokit vízgőz fölött megolvasztjuk, hozzálöttyintjük a rózsavizet, majd ha már jó folyós a csokink, egy fogvájó segítségével megfürdőztetjük a gesztenyegolyóinkat benne. A csokis kuglikat egy alufóliával letakart tálcára sorakoztatjuk, majd beküldjük őket a hűtőbe dermedni.
3. Ha már megszilárdult a csoki, vízgőz fölött megolvasztjuk a fehér csokit is pici olajjal, majd egy uzsonnás zacskóba töltjük a masszát. Kis lyukat vágunk a végére és csíkokat húzunk a csokis golyóinkra. Vissza tesszük hűlni, majd jó étvággyal elfogyasztjuk míg csak belénk fér :)

Tavaszköszöntő fieszta katalán módra: calçotada

Két éve élünk Katalóniában és lassan-lassan kezdjük megismerni, kitapasztalni a helyi kultúrát, szokásokat, hagyományokat.
Kb az elsők között tanultuk meg azt, hogy "spanyolok két dolgot szeretnek igazán: a sziesztát és a fiesztát"...és ez ugyanígy igaz a katalánokra is. Minden alkalmat megragadnak az ünneplésre, aminek szerves velejárója a szabadnap/hét, és a temérdek mennyiségű kaja.

Igyekszem majd minden ilyen jeles alkalmat megragadni, és egy kicsi mediterrán ünnepi hangulatot varázsolni a blogra.


Hadd kezdjem mindjárt az éppen aktuálissal.
A téli gesztenyézés után már mindenki csak arra vár, hogy végre kivonulhasson a szabadba és kedélyes baráti csevejekkel egybekötve megszentelje a tavaszt egy kiadós calçotada (ejtsd: kalszotada) keretében.

Mi is az a calçotada? Nevét arról a zsenge, friss hagymáról kapta (=calçot), ami itt fent látható.
A boltokban ilyenkor kötegekben lehet vásárolni a hozzá dukáló szósszal együtt, ami tele van csupa-csupa finomsággal. Gyorsan elő is bányásztam a hűtőből a salsa-s üveget, és már pötyögöm is a hozzávalókat: paradicsom, olívaolaj, víz, mandula, ecet, fokhagyma, bors, petrezselyem.
Ezt házilag is simán elő lehet állítani. Ez esetben úgy számoljunk az arányokkal, hogy az eredménynek valahogy így kell kinéznie:


Hagyma, szósz, jó idő, barátok, némi faszén és grill, no meg a partedli - ezek a jó calçotada alapvető hozzávalói.
Fő szabály, hogy csak semmi finomkodás, ezt az ételt csak malacosan lehet enni! Talán ez benne a fő buli :)




Gondolom már érthető, miért várja itt mindenki annyira a tavaszt. Persze-persze, szépek a virágzó fák, meg tök jó, hogy már most 20 fok van...na, de az igazán döfi, a szájba lógatós hagymaevős, szénkoszos, nagyokat nevetős calçotada-tavaszköszöntő. Egy ilyen vidám lakoma után már jöhet bármilyen nyuszihopp, kikelet és madárcsivit, aztán meg a dögmeleg, az "alapkő immáron le van téve" :)


(Képeket az internetről vadásztam, nem saját fotók)